Minden tizedik magyar
szakított meg kapcsolatot
a politikai megosztottság miatt

Az emberek egyharmadának már az is nehézséget okoz, hogy tisztelettel beszéljen azzal, aki politikailag másképp gondolkodik, minden tizedik magyar pedig családi és baráti kapcsolatot is szakított már meg a közéleti megosztottság miatt — derül ki abból az online kutatásból, amelyet 2025 karácsonya és 2026 januárja között végeztünk, több mint ezer fő bevonásával.

Felmérésünk azt vizsgálta, hogyan jelenik meg a közélet a családi, baráti és ismerősi beszélgetésekben, milyen konfliktusokat okoz, és hogyan viszonyulnak az emberek a politikai megosztottsághoz — néhány hónappal az országgyűlési választások előtt.

Miért és mikor mértünk?

Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a választások előtti időszakban milyen szerepet tölt be a politika az emberek mindennapi kapcsolataiban, különösen a családi, baráti és ismerősi beszélgetésekben. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire válik a közélet konfliktusforrássá ezekben az interakciókban, illetve milyen érzelmi és mentális hatással jár a politikai témák megjelenése a hétköznapokban.

Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a megosztottság érzete mellett mennyire erős az igény a párbeszédre és a politikai törésvonalakon túlmutató közös ügyekre. A kutatást éppen azért időzítettük a karácsonyi és ünnepi időszakra, hogy kiderüljön, mérséklődik-e a megosztottság az év legmeghittebbnek gondolt részében.

Megosztott társadalom, romló hangnem

Meghittség ide vagy oda, kétharmados többséget kapott az a vélemény, hogy nagyon megosztott a magyar társadalom politikai kérdésekben. Az emberek 76 százaléka ráadásul azt érzi, hogy a politikai viták hangneme még az elmúlt években is tovább romlott Magyarországon, 57 százalék pedig rendkívüli mértékűnek érzi ezt a romlást.

A megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz neki tisztelettel beszélgetni valakivel, aki politikailag nagyon másképp gondolkodik. Sőt, az emberek egynegyedének még az illetőről kialakult véleményét is rontja, ha kiderül róla, hogy más politikai nézetei vannak. Minden tizedik ember már kapcsolatot is szakított meg közeli hozzátartozóval vagy baráttal a politikai véleménykülönbségek miatt.

A párbeszéd esélyei

Van-e értelme egyáltalán ebben a helyzetben a párbeszédnek? Minden tizedik ember azt vallja, hogy nincs — már egyáltalán nem is akar beszélgetni más nézetű honfitársaival. A megkérdezettek több mint fele azért megengedőbb, és hajlandó beszélgetni — de nem politikáról. Érzékletes példa, hogy a kutatásban résztvevők szerint az a legjobb stratégia, ha inkább szóba sem hozzák karácsonykor a politikát.

Az online térben is kerüli a többség a vitákat: csupán a megkérdezettek 26 százalékának volt már konfliktusa politikai nézetkülönbség miatt a közösségi médiában.

Mentális teher és a párbeszéd igénye

Érdekes kettősség rajzolódik ki a mentális terhelés kapcsán is. Bár a politika jelenléte sokak számára feszültségforrás, a válaszadók 84,6 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a politikai viták egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten okoznak számára érzelmi vagy mentális megterhelést. Ez arra utal, hogy a politikai konfliktusok gyakran inkább látens, háttérben meghúzódó feszültségként vannak jelen, mintsem folyamatosan romboló élményként.

Kutatásunk egyik legmarkánsabb tanulsága, hogy a megosztottság érzete ellenére erős a társadalmi igény a párbeszédre. A válaszadók 72,8 százaléka fontosnak tartja, hogy a különböző politikai nézetű emberek beszélgessenek egymással. Ez az adat azt mutatja, hogy sokan nem elzárkózni szeretnének a politikai különbségektől, hanem kezelhetőbb, emberibb keretek közé terelnék azokat.