Megszólalt a gödi Samsung SDI — minden kérdésre válaszolt a gyár az Indexnek

A gödi Samsung SDI akkumulátorgyár az elmúlt hónapokban a sajtó és a politikai csatározások kereszttüzébe került, újabban a „halálgyár” kifejezést aggatták rá. Paplanos Péter, a gyár kommunikációs vezetője az Index kérdéseire válaszolva kitért a gyárban történt balesetekre, robbanásra, környezetszennyezési vádakra, valamint a titkosszolgálati szálra is.

A gödi akkumulátorgyár körül az elmúlt hónapokban kialakult botrány középpontjában a munkavállalók biztonsága és a környezetszennyezés kérdése áll. Paplanos Péter az Indexnek tagadta, hogy a gyár veszélyesebb lenne más hasonló gyáraknál, ugyanakkor elismerte: a múltban történtek hiányosságok. A vállalat mostanra 200 milliárd forintot költött munkavédelmi és környezetvédelmi fejlesztésekre, és több mint 200 munkatárs foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

Válaszoltak a legsúlyosabb vádakra

Egyesek halálgyárnak nevezik az üzemet, amelynek kávézójában éppen beszélgetünk. Van okom aggodalomra?

Sajnáljuk, hogy ilyen helyzet kialakulhatott. Megértjük, hogy az embereket elsősorban a biztonságuk és a környezetük védelme érdekli. A Samsung SDI számára is ezek a legfontosabb értékek. Ugyan a gyártás beindításának kezdeti szakaszában előfordulhattak problémák, a vállalat folyamatosan fejlesztette működését, és megoldotta ezeket. Gödi üzemünkben már több mint 200 milliárd forintot fordítottunk munkatársaink és a környezet védelmére, és ez a szám folyamatosan növekszik. Több mint 200 munkatársunk foglalkozik munka- és környezetvédelemmel. Nincs még egy olyan vállalata az országnak, amelyet ennyire sokszor és ilyen sokrétűen ellenőriztek volna a hatóságok, mi pedig minden esetben együttműködünk velük és a környező önkormányzatokkal is.

Ugye nem azt állítja, hogy a sajtóban megjelent esetek egyike sem valós?

Természetesen nem. Egy ekkora volumenű és összetett gyár felépítése, majd pedig a működtetése esetében, ahol ráadásul egy új technológia bevezetésére kerül sor, előfordultak és előfordulhatnak problémák. Azonban a valóság nagyban eltér a médiában tudósítottaktól. A Samsung SDI gödi üzeme Magyarország egyik legmodernebb és legbiztonságosabb gyára. Számunkra most a legfontosabb, hogy nyíltan beszéljünk a tapasztalatokról, tovább javítsunk a folyamatainkon, és megmutassuk: elkötelezettek vagyunk a transzparens működés és egy zöld jövő mellett. A gödi és váci önkormányzat rendszeres, negyedéves mérései szerint a helyi talajba, vízbe, levegőbe soha semmilyen káros anyag sem került az üzem működése következtében.

Mégis azt állítják az önök üzeméről, hogy az egyik legveszélyesebb az országban. Csak van valami alapja, ha ilyen sokan mondják.

Semmilyen módon nem szeretném kommentálni, hogy milyen megfontolások állhattak amögött, hogy ezt a képet kialakítsák. Inkább a tényekre érdemes figyelni. Tény az, hogy a gyár működése óta jóval több mint tízezer ember dolgozott itt, összesen két súlyos baleset történt. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben tény az, hogy a vállalat ellen egyetlen egészségkárosodásból fakadó munkaügyi per sincs. Tény az, hogy több mint kétezer olyan munkatársunk van jelenleg, aki már több mint öt éve dolgozik a gyárban, sőt sokan már kilenc éve itt vannak egészségügyi probléma nélkül. Az üzem folyamatosan végeztet akkreditált méréseket a környezet védelme érdekében is, Göd városa is kiépítette saját levegő- és víztisztasági monitoringrendszerét. Ezek a mérések soha nem mutattak ki szennyezést.

Mérgezés az akkugyárban?

Az Átlátszó által megszerzett hivatalos ellenőrzési jegyzőkönyvek szerint 2021-ben és 2022-ben a hatóság összesen 133 alkalmazott esetében állapított meg hét alkalommal megnövekedett expozíciót, 2023-ban pedig további 44 alkalmazott esetében. Mi történt ezekkel a munkavállalókkal?

A vállalatnál nem jelentettek fokozott expozícióhoz kapcsolódó megbetegedést. Folyamatosan végzünk foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat munkatársainkon, a teszteket a jogszabályoknak maradéktalanul megfelelve hajtjuk végre. Természetesen egyetlen megnövekedett értéket sem lehet félvállról venni, ennek érdekében minden ilyen esetben megtettük a szükséges lépéseket. Egészségügyi ellátásra egyetlen esetben sem volt szükség. Rendszeresen végzünk BEM-tesztet azoknál a munkatársainknál, akik határértékkel rendelkező veszélyes anyaggal dolgoznak.

Mit mutat ki ez a teszt?

A BEM egy olyan munkaegészségügyi szűrővizsgálat, amellyel a fémek esetleges jelenlétét mérik a dolgozók szervezetében. A vizsgálat vizeletmintából történik. A pozitív teszt nem megbetegedést jelent, de jelzi, hogy a szervezetben a megengedettnél nagyobb mennyiségben jutottak be ezek a fémek. A vizsgálatok gyakorisága a kockázati besorolástól függ; a Samsung SDI félévente végezteti el a vizsgálatot.

Mit csináltak, ha valakinek pozitív lett a tesztje?

Ha valakinek a BEM-tesztje pozitív volt, mielőtt visszatérhet az eredeti pozíciójába, ismét át kellett esnie a tesztelésen, valamint ismétlő oktatást kap a védőeszközök megfelelő használatáról. A probléma egyáltalán nem volt általános. Ugyanazon a területen dolgozó emberek néhány százalékánál lett csak pozitív a teszt, a túlnyomó többségüknek negatív. Folyamatosan oktatjuk a munkatársakat a védőeszközök megfelelő használatáról, és fejlesztjük a munkakörnyezetet is.

Ezzel szembemegy, amit a sajtóban belső forrásokra hivatkozva állítanak, hogy több alkalmazott nem kapott megfelelő vegyi védőruházatot vagy maszkot.

El kell ismerni, hogy a múltban, mivel a vállalat még nem rendelkezett megfelelően kidolgozott irányítási rendszerrel a védőeszközök viselésének ellenőrzésére, előfordulhattak ilyen jellegű problémák, mára minden korábbi hiányosságot orvosoltunk. Ma már minden dolgozó számára a legmodernebb, csúcstechnológiás védőeszközöket biztosítjuk, és szigorú belső ellenőrzési program garantálja ezek teljes körű használatát.

Azt is állítják, hogy a Samsung SDI ahelyett, hogy a probléma gyökerét szüntette volna meg, a munkavállalókat kezdte el rotálni a részlegek között. Megtörtént ez?

A monitoringvizsgálatok során, a jogszabályban meghatározott módon a munkavállalót ki kell emelni a fokozott expozícióból, ha az egészségügyi eredményei igazolják ennek szükségességét. A BEM-vizsgálatok kapcsán ez általános eljárás, nem csupán az akkumulátorgyártásban, hanem minden olyan iparágban, ahol a munkatársat fokozott expozíció érheti.

Robbanás volt, de tűz és beomlás nem

A 444 egy korábbi középvezető feljegyzésére hivatkozva azt írta, hogy 2017–2018 fordulóján robbanás történt önöknél, amikor egy ismeretlen eredetű szikra következtében kritikus koncentrációjú NMP-oldószer gyulladt meg. Tényleg történt ilyen robbanás?

A videón látható esemény során az egyik szárítóberendezés – amely az elektródákban lévő nedvesség eltávolítására szolgál – a túlnyomás miatt felrobbant, azonban nem keletkezett sem szikra, sem tűz, és személyi sérülés sem történt.

A dokumentum szerint a keletkezett tűz olyan súlyos volt, hogy a mennyezet két szinten is beomlott. Miért nem tájékoztatták erről a nyilvánosságot és a hatóságokat?

Ahogyan már említettem: nem keletkezett tűz. Vannak olyan esetek, amikor azonnali bejelentési kötelezettsége van egy vállalatnak, és vannak olyan esetek, amikor ezt nem szükséges megtenni. Mivel sem személyi sérülés nem történt, sem veszélyes anyag nem jutott a környezetbe, az eset nem minősült olyan szintű eseménynek, amelyről külön tájékoztatási kötelezettségünk lett volna, de a belső biztonsági protokolljainkat azonnal felülvizsgáltuk. A hibát kijavítottuk, a technológiát azóta többszörösen biztosítottuk, és hasonló eset azóta sem fordult elő.

Volt egy halálos baleset, és a Samsung szerint sok téves híresztelés

A Magyar Narancs által megszerzett hivatalos munkavédelmi hatósági határozat szerint 2021. november 3-án baleset történt a gyárban, amiben egy 27 éves karbantartó munkás életét vesztette. A hatóság megállapította, hogy a Samsung SDI a képzésben is hibákat követett el, és a gyártósorokat nem állították le az előírásoknak megfelelően.

Egy ilyen tragédia pótolhatatlan veszteség, ami az egész közösségünket és a vállalatvezetést is mélyen megrendítette. Tény azonban, hogy a baleset után az érintett gyártósort természetesen haladéktalanul leállítottuk, minden intézkedés a balesetben érintett gyártási részlegen a hatóságok iránymutatásai alapján megtörtént.

Több forrás azt állítja, hogy a baleset után a holttestet elszállították, és a gyártás azonnal újraindult volna, de a dolgozók nem voltak hajlandók visszatérni a munkába. Megerősíti vagy cáfolja ezt?

Ez egy teljesen valótlan állítás. Tény az, hogy a balesetben érintett területen fel sem merült a gyártás újraindítása mindaddig, amíg az összes hatósági ellenőrzés le nem zajlott, illetve meg nem történt az eset teljes belső kivizsgálása.

„Nem történt határérték feletti kibocsátás”

A Nemzeti Környezetvédelmi Információs Rendszer hivatalos adatai alapján az Átlátszó arról számolt be, hogy a gödi üzem 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező oldószert bocsátott ki a levegőbe. Hogyan történhetett ez?

A Samsung minden levegővédelmi követelményt, előírást betart a működése során. Határérték feletti kibocsátás egyetlen esetben sem történt. Az említett cikkben hivatkozott, éves jelentésben szereplő adatok csupán becsült mennyiségek, tehát nem konkrét mérések eredményein alapulnak. Ezt támasztják alá a 2020-ban 0,354 tonnás és 2022-ben 6,742 tonnás valós, tényleges mérési eredményeken alapuló adatok is. 2025-ben pedig 3 tonna volt az egész éves kibocsátási mennyiség. Az idézett jelentésben szereplő érték az elvileg előfordulható maximális érték volt, vagyis az akkori jogszabályi környezetben ez még nem haladta volna meg a határértéket.

Mit mutattak a frissebb, tavalyi mérések?

A tavalyi, külső, akkreditált mérések is ugyanezt támasztják alá: Göd város önkormányzata 2023 óta rendszeresen méri a levegő tisztaságát, egyetlen mérése sem mutatta ki NMP jelenlétét. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. is végez független szakértői vizsgálatokat, a gödi vízbázis kútjainak vizét ellenőrizve. Az akkreditált laboratórium az NMP-t egyetlen mintában sem mutatta ki.

Magzatkárosító anyag a gödi vizekben?

A Greenpeace laboratóriumi vizsgálata szerint a Samsung-gyár mellett 2024 februárjában folyó szennyvíz literenként 200 mikrogramm NMP-oldószert tartalmazott. Hogyan kerülhetett a magzatra toxikus oldószer a kommunális szennyvízhálózatba?

Éppen a napokban adta hírül a gödi önkormányzat, hogy nem találtak az akkumulátorgyártáshoz használt NMP-t a gödi talajvízben az önkormányzat által létesített monitoringkutakban. Ez egy hiteles és akkreditált mérés. A DMRV független, akkreditált mérése ugyanezt az eredményt hozta. A korábbi hírek kapcsán fontos a számokat kontextusba helyezni: a 200 mikrogramm az 0,2 milligramm. Az akkreditált laboratóriumoknál ez a kimutathatósági érték – ez 1 milligramm literenként – alá esik, vagyis annyira kicsi mennyiség, amit a jelenlegi technológiával nem is lehet pontosan kimutatni. Tudni kell, hogy az NMP egy elterjedt anyag, amit például a mezőgazdaságban növényvédő szerekben is használnak, így elvi szinten számos forrásból bekerülhet a környezetbe. Mi szigorú, zárt technológiával dolgozunk, hogy a saját folyamatainkból semmi ne juthasson ki.

„Csak grafitpor volt a tetőn”

A sajtóban megjelent hírek szerint a műholdas felvételeken sötét foltok látszottak a gyár tetején, és az azokból származó szennyeződést többször is eltávolították. Ha ártalmatlan volt, miért kellett eltávolítani?

Valóban grafitporról volt szó, amit akkreditált mérések meg is erősítettek. Az, hogy a tetőn karbantartási munkákat végeztünk, nem egy rendkívüli tisztítási akció volt, hanem az üzemeltetés alapvető része: minden épületünket rendszeresen karbantartjuk és portalanítjuk az állagmegóvás és a beázásvédelem miatt. A múltban a porelszívók hatékonysága még nem volt megfelelő, ezért fordulhatott elő, hogy a grafitpor kijutott és lerakódott a tetőre. A környezetvédelmi hatóság 2025. április 25-én 6 ponton végzett hatósági, akkreditált talajmintavételt; a laboratóriumi eredmények alapján egyik mintában sem volt a nikkel, a kobalt és a lítium tekintetében határérték-túllépés.

Magyar Péter videója

Magyar Péter videójában egy korábbi alvállalkozó azt állította, hogy 2019 és 2022 között a Samsung SDI 3–6 havonta katasztrófavédelmi ellenőrzéseknek volt kitéve, és hogy a gyár előre tudta a pontos dátumot, valamint 30–50 teherautónyi veszélyes anyagot kellett külső raktárakba szállítani. Mi a válasza erre?

Tisztázzuk, hogy kétféle hatósági ellenőrzés létezik a jogszabályok szerint: az előre bejelentett és az előre be nem jelentett ellenőrzések. Olyan eset egyszer sem fordult elő, hogy a vállalat előre be nem jelentett ellenőrzésről előzetesen információt kapott volna. Az alapanyagok kiszállítása külső raktárakba teljes mértékben független volt a hatósági ellenőrzésektől. A vállalatnak egy adott mennyiség gyártóhelyen történő raktározására van engedélye; amikor látható volt, hogy ezt meghaladó mennyiségű alapanyag érkezik, gondoskodott arról, hogy az engedélyezetten túli mennyiség haladéktalanul elszállításra kerüljön.

Egy volt középvezetői feljegyzés szerint a zajterhelés mérésekor is trükköztek a kemencék lekapcsolásával. Igaz ez?

A gyártás folyamatos fenntartása nem teszi lehetővé, hogy kazánokat vagy kemencéket le-fel kapcsolgassanak a gyártás idejére. A környezetvédelmi hatóság nem jelezte előre, hogy mikor fognak zajt mérni. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy 2022-ben bírságot szabtak ki ránk a zajszint túllépése miatt, ugyanakkor a zajcsökkentő intézkedések folyamatosan megtörténtek: zajvédő burkolatot kaptak a zajforrások, a gyárhoz legközelebb eső házaknál pedig zajvédő falat is épített a vállalat. Ezek eredményeként a gyár folyamatosan a megengedett határértékek alatt üzemel.

A gyár környezethasználati engedélyét 2025. november végén megsemmisítette a bíróság, a gyár azonban nem állt le. Miért nem?

A Kúria, Magyarország legfőbb bírói testülete hatályon kívül helyezte az engedélyt felfüggesztő ítéletet. Van érvényes, egységes környezethasználati engedélyünk, és a működésünk minden időpillanatában a jogszabályoknak megfelelően működtünk. A vállalatnak volt egy csökkentett üzemmódú működése, most pedig a Kúria azt mondta ki, hogy a teljes kapacitáson működhet az üzem. A csökkentett kapacitás a gyakorlatban a teljes kapacitás kicsit kevesebb mint felén történő működését tette lehetővé.

Van rá esély, hogy megtérül az adófizetők pénze?

Egyes számítások szerint a Samsung SDI több mint 187 milliárd forint állami támogatást kapott. Van-e garancia arra, hogy a magyar adófizetők pénze megtérül?

Ezt a 187 milliárd forintot a vállalat gazdasági teljesítményének tükrében érdemes nézni. A vállalat 2020 és 2025 között mintegy 255 milliárd forint adót fizetett be az államkasszába, és ez a szám folyamatosan növekszik. A 2025-ös árbevétel 1240 milliárd forint volt, amely teljes egészében Magyarország exportteljesítményéhez járult hozzá. A Samsung összesen mintegy 7,5 milliárd euró értékben hajtott végre beruházást Magyarországon, és volt olyan év, amikor a magyar GDP 1 százalékát állította elő.

„Kitaláció a titkosszolgálati megfigyelés”

A Telex oknyomozása szerint a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtést indított a Samsung ellen. Ez igaz lehet? Tudtak erről a megfigyelésről?

A Telex cikkében láttuk mi is ezt az információt. Tekintettel arra, hogy a Samsung SDI Magyarország hatóságok által legtöbbet ellenőrzött vállalata, nem látszik, mi értelme lett volna egy ilyen adatgyűjtésnek. Feltételezem, hogy ha létezett is volna egy titkos adatgyűjtés, azt nem osztották volna meg az abban érintett vállalattal, így azok a hírek, hogy a Samsung SDI esetleg tudott erről, teljességgel valótlanok, ahogy nagyon valószínű, hogy az egész téma puszta kitaláció.

A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok 75 százaléka hallott az akkugyár körüli ügyről, és a válaszadók 70 százaléka a Samsung SDI vezetőségét jelölte meg felelősként. Terveznek-e lépést a közbizalom helyreállítására?

Természetesen. Elkötelezettek vagyunk azért, hogy a köz bizalmát helyreállítsuk, és tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat. Ezért törekszünk nyílt és átlátható kommunikációra. Gödön és környékén több száz millió forintos nagyságrendben költöttünk és költünk társadalmi szerepvállalásra, együttműködünk több magyarországi egyetemmel, és kutatás-fejlesztési központot is működtetünk Gödön. A vállalat a teljes beruházási költség 5 százalékát, azaz évente 71,9 milliárd forintot fordít környezetvédelemre, egészségre és biztonságra (EHS). A biztonság és a környezetvédelem a vállalat legfontosabb alapértékei.

Az interjú eredetileg az Indexen jelent meg (2026. március 20., szerző: Rádi Balázs). A fotók forrása: Papajcsik Péter / Index. Az interjút teljes terjedelmében, a forrás megjelölésével közöljük.